„A versenyek nem csak azért jók, hogy próbára tegyük magunkat, hanem azért is, mert azonnal kapunk visszajelzést a piacról, hogy az adott ötletünk mennyire értékes. A részvétel már önmagában segíti a cégek ökoszisztémájának fejlődését, egy szakmai közösséget építve.” – Georgiu Achillest, a MOL IT & Digital GBS, AI and Innovation vezetőjét kérdeztük globális és hazai AI trendekről, személyes tapasztalatairól, és arról, milyen pályázatokat látna legszívesebben a versenyen a STRIX Award zsűritagjaként. 

Ön szerint melyik az a szektor, ahol a legnagyobb hatást gyakorolja az AI?

Nem igazán lehet kiemelni egy-egy szektort, hiszen az AI minden iparágban komoly változásokat fog eredményezni. A korábban gejzírként feltört AI-technológiák mára már elértek egy komolyabb érettségi szintet, és együttes hatásuk a multimodális AI-megoldásoknak köszönhetően cunamiként fog végigsöpörni a világon. Elsőre leginkább egyéni szinten fogjuk érezni a változást, ennek vállalati szintű hatása még nehezen lesz kimutatható, annak ellenére, hogy a munkavállalók hatékonyabbak, gyorsabbak és pontosabbak lehetnek az AI segítségével. Komolyabb hatást akkor fogunk érezni, amikor egy-egy AI-megoldás csapat-, csoport- vagy vállalatszinten kerül bevezetésre, mert ott mérhetővé válik az értékteremtési hatása. A vállalatok már rátértek arra az útra, hogy adatvezéreltből áttérjenek AI-vezérelt működésre, de mint minden más technológia bevezetése során, az AI esetében is akkor lesz valódi hatása a változásnak, ha alapjaiban gondoljuk át a működésünket figyelembe véve az AI létezését, és nem csak egy-egy részterületen próbálunk hatékonyságjavulást elérni.

Véleménye szerint a magyarországi cégek hol állnak és hogy haladnak az AI alkalmazása terén?

Leginkább a felfedezési fázisban, maximum a kísérletezési szakaszban vannak. Ritkán találkozni olyan sikertörténetekkel, amikor egy-egy AI-megoldás adaptációja véghez ment, és netán már a skálázási fázisba kerültek a cégek. Amivel még talán egyáltalán nem lehet találkozni, azok az esetek, amikor egy vállalat alapjaiban gondolta volna újra működését az AI segítségével. Az a szerencsénk, hogy egy olyan területről van szó, ahol az AI-nak köszönhetően komolyabb lóugrások mentén is tudunk haladni az úton előre és egyáltalán nem vagyunk lemaradva a nemzetközi piacokhoz képest.

Van-e favorit AI megoldása?

Nem igazán… Ha ma van is, holnapra biztos, hogy már más lesz. Mostanában leginkább a Lovablet szoktam használni, nem azért, mert segít az üzleti és technológiai oldal közötti gyors közös tervezésben, megkönnyíti és felgyorsítja a fejlesztéseket, hanem elsősorban azért, mert sokat ad abban, hogy az üzlettel közösen találjuk ki akár egy kávé mellett a végső megoldást, kihagyva sok fájdalmas és időigényes iterációt.

Milyen pályázatokat látna szívesen a versenyen?

Olyan megoldásokat szeretnék látni, amelyeknek van valami kapcsolódásuk a valósághoz. Komoly fenntartásaim vannak az általános, havidíjas szolgáltatások jövőjére vonatkozóan, ezért elsősorban olyan értékteremtő pályázatokat látnék szívesen, amelyek konkrét területen tudnak értéket teremteni: cél-eszközöket, meglepő ötleteket, olyanokat, amelyek többféle AI-technológiát kombinálva próbálnak megoldani konkrét problémákat vagy üzleti igényeket.

Hol találkozott először AI-jal?

Már évekkel ezelőtt volt lehetőségem találkozni az IBM Watsonnal, jóval a ChatGPT felszínre törése előtt. Akkor még csak kísérleti fázisban volt, és egy 5-6 fős csapattal közösen tanítottunk fel egy „üres” AI-t pár óra alatt az elektromos autókkal kapcsolatos kérdésekkel. Akkor szinte meghökkentő, vagy elképzelhetetlen volt, hogy 3-4 óra munka után az AI már képes volt önállóan megválaszolni újabb és újabb kérdéseket – olyanokat is, amelyeket egyikünk sem tanított neki.

Véleménye szerint miért fontos, hogy egy ilyen versenyre minél többen nevezzenek jó gyakorlatokkal?

A versenyek nem csak azért jók, hogy próbára tegyük magunkat, hanem azért is, mert azonnal kapunk visszajelzést a piacról, hogy az adott ötletünk mennyire értékes. A részvétel már önmagában segíti a cégek ökoszisztémájának fejlődését, egy szakmai közösséget építve. Siker esetén pedig növelhetjük a megoldásaink piacra dobásának esélyét vagy piaci részesedését. Mindezek felett arra is jó egy ilyen kezdeményezés, hogy megmérettessük magunkat a hazai piacon. Ez persze még nem garancia arra, hogy a megoldásunk nemzetközi szinten is megállja a helyét, de egy jó alapot ad arra, hogy tovább menjünk ezen az úton, és felkészít minket akár egy nemzetközi versenyen való részvételre.

Mi a leggyakoribb negatív és pozitív tévhit, amit az AI kapcsán hallott?

A leggyakoribb negatív tévhit, hogy “az AI elveszi a munkánkat”. Biztos lesznek olyan munkakörök és feladatok, amelyeket az AI ki fog váltani, de elsősorban nem az AI fogja leváltani az embereket, hanem azok az emberek, akik használják az AI-t, le fogják váltani azokat, akik nem – és ez igaz lesz a vállalatokra is. A munkákra gyakorolt legnagyobb hatás az, hogy az AI elsősorban a junior szintű munkákat tudja majd leváltani vagy kiegészíteni, de ez is csak azon munkakörökre igaz, amelyeket ma tekintünk junior képességeknek. Cserébe pont az AI-nak köszönhetően lesznek olyan teljesen új munkakörök, amelyek ma még nem is léteznek, és azoknál is lesznek junior, vagyis kezdő tevékenységek – főleg azért, mert teljesen új jövőbe vezető utakat nyitnak meg.

A leggyakoribb pozitív tévhit, hogy “majd az AI mindent megold”. Az AI nem az a ketchup, amit mindenre rá kell önteni; az AI önmagában nem old meg semmit, és főleg nem tud megoldani olyan problémákat vagy feladatokat, amelyekhez nincs kellő minőségű és mennyiségű adatunk. Szokták mondani, hogy most hype-olják a leginkább, szerintem az AI esetében ez már nem értelmezhető, mert először is nem egy AI létezik, másodszor pedig biztos nem lesz olyan jövő, amiben nincs AI. Az tény, hogy az elvárások nagyok, de az én véleményem szerint még mindig rettentően alábecsüljük az AI adta lehetőségeket…