A reziliens vezetés lesz az AI-transzformáció egyik legfontosabb sikertényezője

Az AI folyamatosan új technikai lehetőségeket teremt, ezzel párhuzamosan pedig állandó kihívás elé állítja a vállalatvezetőket. Milyen főbb tendenciák tapasztalhatóak az itthoni gyártásipari szereplőknéI és milyen szemlélet szükséges a sikeres AI-adaptációhoz?

Zákányi Virággal, a Gyártástrend magazin főszerkesztőjével, a STRIX AI Award zsűritagjával a beszélgettünk.

Mi volt az elmúlt egy év legérdekesebb AI-fejleménye vagy áttörése Ön szerint?

Nagyon dinamikus a mesterséges intelligencia fejlődése, ami nem olyan meglepő, ha az iparágba invesztált összeget nézzük. A Stanford AI Index (Standford HAI) szerint 2025-ben világszerte közel 345 milliárd dollárnyi magánbefektetés áramlott az AI-iparágba, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Az egyik legérdekesebb irány számomra az agentic AI megjelenése, vagyis, hogy a mesterséges intelligencia már összetettebb feladatokat, akár teljes munkafolyamatokat is képes önállóan elvégezni. Emellett a fejlődés üteme is elképesztő: amit ma még kísérleti megoldásnak tekintünk, az néhány hónap múlva már a mindennapi működés része lehet. Ez nagymértékű kihívást jelent a következő évekre való felkészülésben.

Ön szerint egy év alatt hogyan változott a magyar vállalatok hozzáállása az AI-hoz?

Számomra az elmúlt év legérdekesebb fejleménye nem a technológia alakulása volt, hanem, hogy a vállalatok gondolkodása alakult az AI-jal kapcsolatban. Egyre több cégvezető ismeri fel, hogy az AI bevezetése valójában szervezeti transzformációs feladatot jelent. Tehát nemcsak azt kell eldönteni, hogy milyen AI-eszközöket használjanak, hanem azt is, hogyan kezeljék az adatbiztonsági kockázatokat, milyen szabályokat alakítsanak ki például a nagy nyelvi modellek használatára, és hogyan előzzék meg, hogy érzékeny vállalati információk nyilvános AI-rendszerekbe kerüljenek. Úgy tűnik, 2026 a hazai vállaltoknál ezeknek a kihívásoknak a felismeréséről és a működő vállalati megoldások kereséséről szól. Ezért tartom hasznos kezdeményezésnek a STRIX AI-versenyt, mert az AI-transzformációval ma szinte minden vállalat egyszerre szembesül, és óriási értéke van annak, ha a cégek megosztják egymással a működő gyakorlataikat.

Mi az a képesség vagy szemlélet, amelyet a legsikeresebb AI-t alkalmazó szervezetekben közösnek lát?

A legsikeresebb AI-t alkalmazó szervezetekben két közös jellemzőt látok: az egyik a nyitottság, hogy folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek valós segítséget nyújtanak a folyamataikban, illetve ezzel együtt hajlandóak az új technológiákat kipróbálni. A másik a tudatosság. Az általam ismert összes sikeres AI-adaptáció mögött egy jól átgondolt stratégia áll, amelyet megfelelő szakemberek bevonásával alakítanak ki.
A gyártásban egyébként több olyan AI-megoldással is találkoztam, amely alulról jövő kezdeményezésként, egy munkavállaló ötleteként indult. Ahhoz azonban, hogy ezeket a megoldásokat meg merjék mutatni a munkavállalók, és később vállalati szinten is valódi értéket teremthessenek, szükséges egy olyan vezetői szemlélet és kultúra, amely nyitott, képes támogatni és be is építeni ezeket a kezdeményezéseket a szervezet működésébe.

Miért fontos, hogy a cégek megosszák egymással AI-eredményeiket és jó gyakorlataikat?

Mert az AI-transzformációval ma szinte minden vállalat egyszerre szembesül. Én ezt egy közös tanulási folyamatnak látom. Az Industry Hub cross-industry platform eseményein is azt tapasztaljuk, hogy a cégvezetők nyitottak arra, hogy ne csak a sikereikről, hanem a kihívásaikról, aggályaikról és akár a hibáikról is őszintén beszéljenek. Ez felgyorsítja a tanulást, és segít abban, hogy másoknak ne kelljen ugyanazokat a köröket lefutniuk.

Mi az a vállalati AI-hiba, amit a leggyakrabban lát?

Talán a két végletet látom a leggyakrabban: a túlzott magabiztosságot és a teljes elzárkózást. Az a vezető, aki napi szinten használja valamelyik nagy nyelvi modell jól ismert alkalmazásait, még nem feltétlenül aknázza ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket vállalati szinten. Az AI ma már önálló szakterület, amelynek követése folyamatos tanulást és speciális tudást igényel. Ahogyan az informatikában is szakemberekre támaszkodnak a vállalatok, úgy szerintem az AI bevezetésében is érdemes olyan kollégákra vagy külső partnerekre építeni, akik naprakészen követik a technológia fejlődését. A másik véglet az elzárkózás. Az ipari szektorban ma is találkozni olyan vezetőkkel, akik úgy gondolják, hogy az AI számukra nem tartogat potenciált. Ez szerintem hosszú távon komoly versenyhátrányt jelenthet. Nyilván nem kell és nem is lehet minden folyamatot mesterséges intelligenciával megoldani, de egyre nehezebb lesz versenyképesnek maradni anélkül, hogy a vállalat legalább felmérné, hol tudna értéket teremteni az AI alkalmazásával.

Mi az az képesség, amelyre minden vezetőnek szüksége lesz az AI-transzformációt illetően a következő években?
A rezilienciát emelném ki, ami véleményem szerint a vállalatvezetők mellett mindenki más számára is kulcskompetencia lesz a következő években. Olyan gyorsan változik ugyanis a technológiai környezet, hogy egy vezetőnek folyamatosan alkalmazkodnia kell az új helyzetekhez, miközben a szervezetét is végig kell vezetnie ezen a változáson. Azt gondolom, hogy fontos lesz jó szakemberekre támaszkodni, és a folyamatos változást fenyegetés helyett lehetőségként kezelni.

Milyen projekteket látna szívesen a STRIX Award idei nevezései között?
Ipari technológiával foglalkozó újságíróként örülnék, ha az idei mezőnyben több gyártáshoz kapcsolódó AI-projektet látnánk. Az iparban rengeteg innováció születik a minőségellenőrzés, a robotika vagy az energiahatékonyság területén, ezekből mindig sokat lehet tanulni. Emellett örülnék, ha több orvostechnológiai, kutatási projekt is érkezne. Ezek a területek nemcsak technológiai szempontból izgalmasak, hanem közvetlen társadalmi hatásuk is van, ezért különösen fontosnak tartom, hogy minél nagyobb figyelmet kapjanak.

Mitől lesz egy AI-projekt valóban kiemelkedő az Ön szemében?
Számomra egy AI-projekt akkor igazán kiemelkedő, ha valódi problémára ad adaptív választ. Különösen érdekesnek tartom azokat a megoldásokat, amelyek összetett technológiákat ötvöznek, és kézzelfogható üzleti vagy társadalmi értéket teremtenek. Ipari újságíróként természetesen közel állnak hozzám azok a fejlesztések is, amelyek mérhetően javítják a gyártási folyamatokat, de legalább ennyire inspirálónak tartom azokat a projekteket, amelyek az egészségügyben vagy a kutatás-fejlesztésben hoznak valódi előrelépést.